2. fejezet

Sziasztok!:)

Nagyon örültem a 3 feliratkozónak, az előbbi részhez a kommentnek és a sok pipálásnak.!:)

Ha összegyűlik 2-3 komment, akkor 3 nap múlva hozom a következő fejezetet, de ha nem, akkor egy hét múlva.:)

5év múlva

- Louis! Louis! – kiabált Ariana a királyi udvarba néző ablakból a barátjának. – Eljössz lovagolni?

A herceg rázta a fejét, hogy nem, mert íjászat órára kellett mennie. Ariana elszomorodott. Az utóbbi időkben a kislány nagyon egyedül érezte magát. Louis éppen abban a korban volt, mikor eleget kellett tennie feladatainak, hogy idővel lovaggá üthessék. A fiú inkább elment volna Ariana-val játszani, de tudta, hogy a teendői mindennél fontosabbak. 

***

2014. nyár

,,Kívánságegy kútnál, hullócsillag az égen / Bármire képesek vagyunk, ha megpróbáljuk…” – sétálgatott Ariana a virágoskertben, miközben ezt énekelte. 

Megállt minden egyes rózsabokornál, hogy beleszagoljon a virág pompázatos, jellegzetes illatába. Már vagy a századik virágot szagolta, mikor heves tüsszögésbe kezdett. Egy hang csendült fel mögötte:

- Kedves egészségére Őfelsége. – Ariana hátrafordult. 

Csodálkozva nézte az úriembert. Louis volt az, de a hercegnő nem ismert fel, ahogy a herceg sem Ariana-t. Csodálatos tengerkék szemei, széles ártatlan mosolya egyből megigézte a hercegnőt. Magas volt. Keskeny csípője, széles válla jól kivehető volt a ruhája alól. Kék inge - ami a fekete nadrágjába volt beletűrve -, kihangsúlyozta a szeme íriszeit. 

- Csak hercegnő. – javította ki Ariana az őfelsége megszólítást. – Mr… öhm… - dadogott és várta, hogy a férfi is bemutatkozzon.

- Tomlinson lovag. – hajolt meg a hercegnő előtt. 

- Igazi úriember. – mosolygott, miközben megdicsérte, majd elhaladt mellette. 

- Várjon hercegnő! – szólította meg Louis.

- Igen?! – fordult hátra Ariana.

- Holnap lesz egy lovagi párbajom. Megtisztelne azzal, hogy eljön és szurkol nekem?

- Egy feltétellel! Ha nem kell a végén csalódnom magában. – mosolygott.

- Ígérem, nem fog csalódni.

Másnap reggel… 

A hercegnő éjjel kimaradozott, így reggel alig tudott felkelni, hogy kimenjen a lovagi párbajt megnézni.

- Elmondanád drága kislányom, hogy az éjjel hol a fészkes fenében voltál? – ment a király a lánya lakosztályába. 

Az ajtón belépve a lakosztályba, egy kisebb nappali tárul elénk. Két nagy bőrgarnitúra egymással szemben, közöttük egy kisasztal. Az asztallal szemben, beépített kandalló. A helyiségből egy kis folyosón át lehet menni a tágas hálószobába, ahol hatalmas franciaágyat, kertre néző ablakokat és erkélyt találunk felfedezni. A szobából nyílott két ajtó, egyik a kristálytiszta fürdőszobába; másik a mesébe illő, ruhákkal teli gardróbba vezetett. Az utóbbiban lelhető fel a hercegnői tiarák és a gyönyörű, drága ékszerek.

- Ariana! Ébresztő! – kiabált az apuka, lustálkodó lányára.

- Shhh! – emelte fel a mutatóujját Ariana. – Had aludjak még egy kicsit!

- Nem lányom! Nem fogsz többet aludni! Szépen felkelsz, felöltözöl, előveszed a legjobb modorodat és kimész a lovagi párbajra! – húzta le a takarót a lányról, majd a földre dobta az ágyneműt.

- Így is-úgy is kimegyek, nem kell szentbeszédet tartanod… - mormogott Ariana.

 ***

- Hallottad Clara? Tegnap a hercegnő összeszűrte a levet Sir Markus-sal. – súgtak össze a szobalányok a palota előterében.

- Sir Markus-sal? De Anna! Hogy érted azt, hogy „összeszűrte a levet”? – kíváncsiskodott, mialatt abbahagyta a takarítást.

- Jaj Clara! – dorgálta meg kolléganőjét. – Úgy értem, hogy volt egy kis öhm…khm…unga-bunga… - suttogta a mondat végét. 

A szobalányok nem vették észre, hogy Ariana hercegnő éppen jön le a mögöttük lévő lépcsőn, ami az emeltre vezetett, ezáltal mindent tisztán hallva beszélgetésből.

- Anna! Clara! – szólt rájuk erőteljesen a lány, amint leért a lépcsőn. 

A szobalányok ijedtükben összerezzentek, majd félve, elvörösödve néztek a hercegnőre és várták a beszélgetésük következményeit. Mindenki tudta a palotában, hogy Ariana nem a kedvességéről híres, így a személyzet összes tagja tartott tőle és mindenki a kedvében járt. Régebben megesett, hogy Ariana azért rúgta ki a szakácsot, mert rántotta helyett lágy tojást készített neki reggelire, pedig mindenki tudta, hogy ő csak a rántottát eszi meg.

- Először is hölgyeim! Azt csinálok, amit akarok, akivel akarok, és ahol akarok. Másodszor! Ha elpletykálják - Anna szavaival élve -, hogy összeszűrtem a levet Sir Markus-szal és az apám fülébe jut, azonnali hatállyal csomagolhatnak és távozhatnak a palotából. – adta ki dühét Ariana. – Értve vagyok? – mosolyodott el gúnyosan, mire a hölgyek heves bólogatásba kezdtek. – Na ezt már szeretem. 

A hercegnőt nagyon feldühítette, hogy a szobalányok az ő magánéletén csámcsognak. Nagyon jó tudta, hogy erről csak is maga tehet, amitől majdnem lelkifurdalása lett, de ha visszagondolt, hogy tegnap éjjel mit csináltak Sir Markus-szal, mosolyognia kellett. Annyira felemelő érzést nyújtott neki a daliás férfiú.